Augusztus második fele van, és a Grzybiarz w lesie nevű lengyel Facebook-oldal követői már megszokták, hogy az adminisztrátor szinte minden erdei sétájáról képeket oszt meg. Augusztus 21-én azonban valami egészen más fogadta őket: egy asztallal teli sárgás gomba, amelynek kalapja szinte teljesen hiányzott. Csak a tönk és a kalap alsó lemezei maradtak épen, mintha valaki gondosan lefaragta volna a tetejüket.
A bejegyzés alá perceken belül özönlöttek a kommentek. Összesen 175 hozzászólás gyűlt össze, és az interneten pillanatok alatt vita bontakozott ki: mi történt ezekkel a gombákkal, és egyáltalán milyen fajhoz tartoznak? A kérdés egyszerűbbnek bizonyult a vártnál, a magyarázat mögött viszont egy egész évszak arca rajzolódik ki.
A „Grzybiarz w lesie” bejegyzése, amely megmozgatta a lengyel internetet
A Grzybiarz w lesie oldal szerzője rendszeresen dokumentálja lengyelországi gyűjtőútjait, és követői már megszokták a gazdag zsákmányról készült fotósorozatokat. Ez a poszt más volt. A képeken tucatnyi sárgás gomba feküdt egy asztalon, csonka, szinte felismerhetetlen állapotban.
„Inváziót láttam az erdőben! Valaki tudja, mi történt ezekkel a gombákkal, és milyen fajhoz tartoznak?” — írta az oldal szerzője, és a kérdés azonnal reakciókat váltott ki. Az egyik legtöbb lájkot kapott hozzászólás így szólt: „Takarékos változat. Rövidebb ideig kell szárítani.” Az oldal gazdája hasonló szellemben reagált: a természet már elvégezte a szárítás első lépését helyettük. Egy másik kommentelő lakonikusan annyit fűzött hozzá: „A szárazság megtette a magáét.”
Miért tűntek el a kalapok: a szárazság, a nap és 175 komment magyarázata
A fotókon látható gombák kalapjának felső része erősen sérült, sok példányon gyakorlatilag nem is maradt belőle semmi. A tönkök és a lamellák viszont épen megmaradtak. Az internetes közösség gyorsan összerakta a képet: a nyár végi szárazság és az erős napsütés szó szerint kiszárította és roncsolta a termőtestek legexponáltabb részét.
További olvasnivaló
Ez a jelenség különösen ott fordulhat elő, ahol a csapadék napokig elmarad, a hőmérséklet pedig tartósan 28–32 Celsius-fok között mozog. Ilyen körülmények között a gombakalap szövete először megrepedezik, majd szétesik, míg a tönk — amelyet a talaj nedvessége részben véd — megmarad. Nem kártevő, nem betegség: pusztán a szélsőséges időjárás lenyomata.
Arany sárga és félreismerhetetlen: kik ezek a „gazdaságos verziójú” gombák?
Mint kiderült, a képeken látható példányok arany tinórúk (latinul Aureoboletus gentilis, lengyelül złotoborowik wysmukły), amelyeket a lengyel gombászok „amerikaiaknak” is neveznek. A faj legjellemzőbb ismertető jele az intenzív sárga szín, amely nemcsak a kalap fonákán, hanem a tönkön is megjelenik.
Magyarországon is előfordul ez a faj, bár ritkábban kerül terítékre, mint a közönséges vargánya. Leggyakrabban júliustól októberig bukkanhat rá az ember, lombos és vegyes erdőkben egyaránt. Ehető, de nem tartozik a legkeresettebb fajok közé.
Augusztus végétől szeptember: mire érdemes készülni a gombásznaptárban?
A nyár utolsó hetei és a szeptember hagyományosan az egyik legjobb időszakot jelentik a gombászkosár megtöltéséhez — feltéve, hogy az időjárás együttműködik. Augusztus végén a következő fajok kerülhetnek leginkább a kosárba:
- ízletes vargánya (Boletus edulis) — különösen fenyvesekben és vegyes erdőkben
- barna tinóru (Xerocomus badius) — savanyúbb talajon, fiatal erdőkben
- sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) — még szeptemberben is előfordulhat
- nyárfa-tinóru (Leccinum aurantiacum) — nyárfasorok mentén
- vajgomba (Suillus luteus) — fenyves alján, csoportosan
- rizike (Lactarius deliciosus) — a szeptemberi erdők igazi kincse
A sikeres gyűjtés legfőbb feltétele, hogy az erdőbe indulás előtt legalább 3–5 napig legyen csapadék, majd enyhe, 15–20 fokos idő köszöntsön be. Száraz, forró heteket követően az erdőben pontosan az derül ki, amit a lengyel fotók is mutatnak: kalapok nélküli, megperzselődött termőtestek.
Amit minden gombász tudnia kell a biztonságos gyűjtéshez
Akár Lengyelországban, akár Magyarországon jár valaki az erdőn, az alapszabály ugyanaz: csak azt tegyük a kosárba, amit biztosan ismerünk. Egyetlen kétes gomba sem éri meg a kockázatot. Ha a talált példány szokatlan állapotban van — mondjuk pontosan úgy, mint ezeken a fotókon, csonka kalappal és ismeretlen faj gyanújával —, a legjobb döntés otthagyni, vagy hazavitel előtt szakértővel azonosíttatni.
Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rendszeresen figyelmeztet arra, hogy a gombaszedés előtt érdemes felkeresni egy hatósági gombaszakértőt, akik a nagyobb piacokon és néhány erdészeti állomáson elérhetők. A mérgezések döntő többsége felismerhető fajok összetévesztéséből adódik, nem az egzotikus ritkaságokból.
Szeptember elején a lengyelországi gombásznaplók szerint újabb csapadékhullám várható az ottani erdőkben, ami egy újabb, ezúttal reményhetőleg ép kalapú termést hozhat.
Véleményed segít
A beszélgetés folytatódik
Hozzászólások