Augusztus második felében egyre többet járok ki a virágágyásokhoz — nem csupán azért, hogy élvezzem a nyár utolsó heteit. Néhány növény már korántsem olyan látványos, mint júliusban volt, és az embernek könnyen megjön a kedve a gyors rendrakáshoz. A metszőollóval azonban nem sietek, mert ami első pillantásra feleslegesnek tűnik, az a következő szezonban még nagyon is jól jöhet. Csak egy kis türelem kell hozzá, meg néhány papírzacskó.
A legtöbb szomszéd és ismerős ilyenkor mindent a komposztálóba hány — a száraz virágzatokat, a barnult bimbókat, az elszáradt szárakat. Én ezeket gondosan összegyűjtöm. Tavasszal aztán a kertközpont helyett a saját készleteimhez nyúlok, és a virágágyások újra tele vannak színnel anélkül, hogy egyetlen forintot is elköltöttem volna magokra.
Ezek a virágok adják a legjobb magokat augusztus végén
Augusztus végén érdemes elsősorban a körömvirágra, bársonyvirágra, kozmoszra, cinniára, pipacsra, búzavirágra, sarkantyúkára, illatos borsóra, csillagfürtöre és sarkantyúvirágra figyelni. A magérés pontos ideje az időjárástól és attól függ, hogy az adott növény mikor nyílt ki, ezért nem a naptárhoz igazodom, hanem magát a növényt figyelem.
Száraz, barna vagy szalmaszínű, kemény kocsányokat, fejeket, hüvelyeket keresek — amelyek már elveszítették zöld színüket. A körömvirágnál jól láthatók a jellegzetes, hajlott magok; a pipacs a megérett gubójában tárolja őket; az illatos borsó és a csillagfürt hüvelyt fejleszt. A sarkantyúkánál a magok jóval nagyobbak, és éretten könnyen leválnak a növényről. Csak egészséges, szépen fejlett példányokból gyűjtök, olyanokból, amelyeknek a megjelenését szívesen látom újra az ágyásban. Fontos tudni: az F1-es hibrid fajták magjai a következő évben eltérő növényeket adhatnak.
Nem vágom le őket rögtön az elvirágzás után — a magoknak érési idő kell
A legfontosabb szabály egyszerű: a magoknak a növényen kell megérniük. Az, hogy a szirmok lehullottak, még nem jelenti azt, hogy ideje szüretelni. Megvárom, amíg a virágzat maradványa láthatóan kiszárad, a magok felveszik az adott fajra jellemző színt, és keménnyé válnak.
További olvasnivaló
A gyűjtést száraz napra időzítem, lehetőleg olyan napszakra, amikor már több órája nem esett eső és nem volt harmat. Apró magoknál egy papírzacskót tartok a virágzat alá, és csak azután vágom le, vagy óvatosan kirázom belőle a tartalmát. Ez különösen kényelmes azoknál a fajoknál, ahol elég egy határozott megrázás, és minden a zacskóba hull. A begyűjtött magokat nem zárom rögtön légmentesen dobozba. Kiterítem őket papírra, hagyom alaposan megszáradni, majd eltávolítom a szártöredékeket, a tokhéjakat és a virágmaradványokat.
Így tárolom a magokat télen, hogy tavaszig megőrizzék csírázóképességüket
A teljesen száraz magokat kis papírborítékokba vagy papírzacskókba töltöm, és azonnal felcímkézem őket. A faj neve mellé felírom a gyűjtés évét, és ha szükséges, a virág színét is — hogy néhány hónap múlva ne kelljen találgatnom, mi is van odabent. Az így előkészített készletet száraz, hűvös és sötét helyen tárolom, nedvességtől távol.
Bevált tárolóhelyek magokhoz:
- Hűvös, sötét kamra vagy pince (ideális hőmérséklet 5–10 °C között)
- Cipősdoboz papírborítékokkal, szilika géllel a nedvesség ellen
- Hűtőszekrény alsó rekessze, ha a lakásban meleg és párás a tél
- Üvegből vagy fémből készült, légmentesen záródó doboz — de csak teljesen száraz magokhoz
- Felcímkézett újságpapír-csomagok, amelyek lélegeznek és megakadályozzák a penészedést
Tavasszal nem vetem el az egészet egyszerre — minden fajnak más az igénye
Tavasszal nem vetém el mindent egyetlen nap alatt, mert az egyes fajoknak eltérő igényeik vannak. A körömvirágot, a búzavirágot, a sarkantyúkát és az illatos borsót közvetlenül a szabadba lehet vetni, az adott fajra jellemző időpontban. A cinniát és a bársonyvirágot viszont érdemes előbb belső terekben palántaként nevelni, és csak akkor kiültetni, amikor az időjárás már megengedi. Ezért a papírzacskóra rögtön felírom a tájékoztató vetési időt is.
Néhány perc munkával augusztus végén elérhető, hogy a következő tavaszon ne kelljen a kertészetbe rohangálni magcsomagok után. Elegendő kinyújtani a kezet a saját készlet felé — és az ágyások újra virágba borulnak.
Az F1-es hibridek és a fajtatiszta fajok: amit nem árt tudni gyűjtés előtt
Őszintén szólva ez az egyetlen pont, ahol nem árt megállni egy pillanatra gondolkozni. A bolti magzacskókon sokszor feltüntetett „F1″ jelzés azt jelenti, hogy az adott fajta két különböző szülőnövény keresztezéséből jött létre. Az ilyen növények magjaiból a következő évben kiszámíthatatlan tulajdonságú utódok kelnek ki — más színű, más alakú, esetleg kevésbé erőteljes növények.
Fajtatiszta vagy „open-pollinated” fajtáknál — amilyenek a hagyományos körömvirág-, kozmosz- vagy pipacsfajták — a saját gyűjtésű mag megbízhatóan hozza az anyanövény tulajdonságait. Ha tehát tavasszal pontosan ugyanazt az ágyást szeretnéd látni, mint idén, érdemes odafigyelni arra, hogy miből gyűjtöd a magokat.
Ha az idei nyár különösen szép virágot adott — legyen az egy feltűnően sötét búzavirág vagy szokatlanul nagy kozmosz —, annak a magja a legjobb kiindulópont a következő évi ültetéshez.
Véleményed segít
A beszélgetés folytatódik
Hozzászólások