Nyolc óra az íróasztalnál komoly megpróbáltatás. Az ember változtat a testhelyzetén, arrébb tolja a széket, keresztbe rakja a lábát, és a nap végén mégis úgy érzi, hogy a teste már teljesen elegett kapott az ülésből. Kiderül azonban, hogy a munkáltató egy egyszerű megoldással hozzá tudna járulni a munkahely ergonómiájának javításához. Ez az eszköz a lábtámasz – egy szemre szerény kiegészítő, amelyet bizonyos esetekben a munkavállaló kérhet, és amelyet a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások kifejezetten szerepeltetnek a képernyős munkahelyek követelményei között.
Amikor az ergonomikus munkakörnyezetről gondolkodunk, legtöbbünknek elsőre a megfelelő szék, az íróasztal és a jól beállított monitor jut eszébe. A lábakra leginkább utólag gondolunk, ha egyáltalán. Pedig a lábak elhelyezése hosszú munkanapon keresztül hatással van a teljes testtartásra – és ha valami nincs rendben lent, az előbb-utóbb felül is megérződik.
A probléma nem feltétlenül a hátban kezdődik, hanem lentebb
Ha a szék magasságának beállítása után a lábak nem érnek kényelmesen a padlóra, az ember ösztönösen más megoldást keres. A lábak felkúsznak a szék talpára, az egyik talp a fenék alá kerül, keresztbe rakjuk a lábunkat, vagy előre csúszunk az ülőfelület szélére. Pillanatnyilag ez kényelmesebbnek tűnhet, de ezek egyike sem tekinthető stabil, ergonomikus testhelyzetnek.
A lábtámasz éppen ezt a hiányzó felületet biztosítja a lábak számára. Különösen hasznos lehet alacsonyabb termetű munkavállalóknak, akik az íróasztalhoz igazított széken ülve nem érik el a padlót. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyetlen kiegészítő megold minden, ülőmunkával összefüggő problémát. Ha az asztal rosszul van méretezve, a monitor túl magasan áll, vagy a szék nem nyújt megfelelő támaszt, a lábtámasz önmagában nem teszi rendbe az egész munkahelyet. Lehet viszont az a hiányzó darab, amellyel a kényelmes testtartás végre beállítható.
További olvasnivaló
A törvény is melletted áll: a munkáltató köteles biztosítani, ha kéred
Ez az a pont, ahol a dolog igazán érdekessé válik. Nem csupán egy online áruházból rendelhető saját zsebből fizetett irodai kiegészítőről van szó. A képernyős munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi előírások – Magyarországon a 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről – a lábtámaszt is szabályozzák. A rendelet értelmében a munkáltató a munkavállaló kérésére köteles lábtámasszal felszerelni a munkaállomást. Ez fontos különbség: nem arról van szó, hogy minden cég minden íróasztal alá automatikusan lábtámaszt kell tegyen. A munkavállaló azonban jelezheti ezt az igényt, és a jogszabály alapján a munkáltatónak eleget kell tennie.
Az előírás azt is meghatározza, milyennek kell lennie a lábtámasznak. Dőlésszöge 0 és 15 fok között állítható legyen, magassága a munkavállaló testalkatához igazítható legyen. A felülete nem lehet csúszós, és használat közben nem csúszhat el a padlón. Ez azt mutatja, hogy nem egy véletlenül alátolt dobozról vagy iratkötegeről van szó – a lábtámasznak valóban ergonomikus funkciót kell betöltenie. Ha tehát a szék beállítása után a lábaid a levegőben lógnak, vagy nehezen találod a kényelmes testhelyzetét, érdemes jelezni a munkáltatónak, hogy szükséged van lábtámaszra.
Mielőtt kéred, nézd meg a széket és a monitort is – az ergonómia összetett rendszer
A lábtámasz nem arra való, hogy elfedje a rosszul berendezett munkahely többi hiányosságát. Előbb érdemes megvizsgálni, hogyan ülünk egyáltalán. A széknek olyannak kell lennie, hogy a testtartás stabil és kényelmes legyen, az ülőlap magassága pedig igazodjon mind a testalkathoz, mind az asztal magasságához. A monitor sem állhat akárhogy: ha egész nap lefelé hajtjuk a fejünket, vagy előre nyújtjuk a nyakunkat, a lábak alátámasztása nem szünteti meg a panasz okát.
Fontos az is, hogy az asztal alatt legyen elegendő hely a lábak szabad mozgatásához – és ez a „mozgatás” szó valóban kulcsfontosságú. Még a tökéletes testtartás is kényelmetlenné válik, ha több órán át mozdulat nélkül ülünk benne. Érdemes rendszeresen felállni, néhány lépést tenni, megnyújtózni, és kihasználni a törvényesen megillető szüneteket. A lábtámasz segíthet a lábak ergonomikus elhelyezésében, de a mozgást nem pótolja. Ha pedig a jól beállított munkaállomás ellenére rendszeresen jelentkezik hátfájás, lábfájás vagy nyakfájás, azt nem irodai tanácsok alapján érdemes diagnosztizálni, hanem szakemberrel konzultálni.
Nem kell azonnal megvenned saját pénzedből – néha elég egy mondat a főnöködnek
Hozzászoktunk, hogy a munkahelyi kényelmet javító apróságokat magunk vesszük meg: derékpárnát, laptopállványt, vagy éppen lábtámaszt. Pedig a képernyős munkahelyre vonatkozó munkavédelmi szabályok egyértelmű alapot adnak arra, hogy a megfelelő lábtámaszt a munkáltatótól kérd. A legegyszerűbb módja az, ha jelzed a közvetlen felettesednek, a HR-nek vagy a cég munkavédelmi felelősének.
Érdemes konkrétan elmagyarázni, hogy a jelenlegi konfiguráció miért nem teszi lehetővé a lábak kényelmes alátámasztását és a helyes testtartás megtartását. A lábtámasz nem luxuskiegészítő. Egy egyszerű eszköz, amely segít a munkaállomást az adott emberhez igazítani – és éppen ez a lényeg. Az emberek különböző magasságúak, különböző lábhossszal és testalkattal, miközben a vállalati irodai asztalok szinte kivétel nélkül azonos méretűek. Ha tehát naponta hosszú órákat töltesz a képernyő előtt, és azt érzed, hogy a lábaidnak nincs megfelelő támasza, a következő lépés nem egy újabb cipősdoboz alátolása – hanem egy egyszerű kérés a munkáltatónak.
Ha a kérést elutasítják, érdemes tudni, hogy a munkavédelmi hatóság – Magyarországon a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal munkavédelmi főosztálya – hatáskörrel rendelkezik a munkáltatói kötelezettségek betartatásában, és panasz esetén eljárást indíthat.
Véleményed segít
A beszélgetés folytatódik
Hozzászólások