A nyár nagy részében minden új virág örömet okoz a paradicsombokoron, mert újabb termést ígér. Augusztus vége felé azonban már másképpen nézek a növényekre. A nappalok rövidülnek, az éjszakák hűvösebbek, és egyre kevesebb idő marad a szezon lezárásáig. Ilyenkor már nem az új kötések számának rekordjai érdekelnek, hanem az, ami már a bokron csüng és érik.
Egy apró változtatás az ápolásban elegendő ahhoz, hogy a szezon utolsó heteit sokkal hatékonyabban használjuk ki. A kérdés csak az, pontosan mit érdemes eltávolítani, és mikor kell megállni, hogy ne okozzunk több kárt, mint hasznot.
Augusztus végén a paradicsomnak más a feladata, az új virágok már nem mindig örvendeztetnek meg
A nyár második felében az egészséges, gondosan kezelt bokrokon még mindig jelenhetnek meg új rügyek és virágok. A gond az, hogy a virág megporzásától a érett gyümölcs kialakulásáig idő kell — nem kevés. Ha egy virág nagyon későn nyílik ki, az abból fejlődő paradicsom könnyen nem ér be a bokron, mielőtt megérkeznének a hideg éjszakák és a romló őszi idő.
Ez persze nem jelenti azt, hogy szeptember 1-jétől minden új virág automatikusan feleslegessé válik. Sok múlik a fajtán, a régión, az időjárás alakulásán, és azon is, hogy a növény takaró alatt vagy szabadfölden terem-e. Nyár végén azonban az elsődleges cél már a meglévő gyümölcsök beérése lehet, nem a növény további intenzív növekedésre ösztönzése.
Eltávolítom a legfiatalabb virágokat és a késői kötéseket, hogy a bokor a meglévő termésre fókuszáljon
Ezért szoktam augusztus vége felé átvizsgálni a bokrokat. Elsősorban a frissen nyíló virágokat és a nagyon késői, legkisebb kötéseket távolítom el, ha megítélésem szerint ezeknek már nincs reális esélyük megfelelő méretet elérni az őszi lehűlés előtt.
További olvasnivaló
Ehhez nem szükséges radikálisan megnyirálni a növényt. A mértékletesség a legfontosabb. Elsősorban érdemes figyelmet fordítani a következőkre:
- a hajtások csúcsán lévő új virágbimbók,
- a frissen kinyílt virágok,
- a nagyon későn kialakult, legfiatalabb kötések,
- a beteg és erősen sérült levelek.
Az érő és már jól fejlett zöld gyümölcsöket nem bántom. Ezeknek adom az elsőbbséget a szezon hajrájában.
Nem akarom feleslegesen etetni azokat a gyümölcsöket, amelyeket úgysem szedek le
A paradicsomnak az egész termési időszak alatt szüksége van vízre és tápanyagokra, a növény pedig a rendelkezésre álló erőforrásokat a növekedés, a virágzás és a gyümölcsfejlődés fenntartására fordítja. Ha a szezon végén is intenzíven hoz létre új hajtásokat, virágokat és kötéseket, ennek az erőfeszítésnek egy része nem fog már konyhára kerülő termésben megtérülni.
Nem arról van szó, hogy néhány virág letörésével hirtelen felére csökken a trágyafelhasználás. A haszon inkább praktikus jellegű: visszafogom a növény azon részeinek fejlődését, amelyekről valószínűleg már nem szüretelek semmit. Inkább azt szeretném, ha a bokor a szezon végén a meglévő fürtökre összpontosítaná az erejét. Számomra ez egy egyszerű módja annak, hogy az egész nyáron befektetett trágya, víz és munka ne menjen részben kárba.
A virágok eltávolítása csak az egyik lépés: augusztus végén az ápolást is átalakítom
A szezon utolsó heteiben nem érdemes minden áron arra ösztönözni a bokrokat, hogy újabb zöld tömegeket hozzanak. Különösen felesleges lehet az intenzív nitrogénes trágyázás, amely a hajtások és levelek növekedését serkenti. Az öntözést továbbra is rendszeresen végzem, mivel a nagyobb gyümölcsöknek stabil vízellátásra van szükségük.
Fontos tudnivaló: nem érdemes túlzottan megfosztani a bokrokat a levelektől. Az egészséges levelek fotoszintézishez kellenek a növénynek, ezért elsősorban a betegeket, sérülteket vagy valóban fölöslegeseket távolítom el. Ahelyett, hogy egyszerre több radikális beavatkozást végzek, inkább folyamatosan figyelem a paradicsomot, és az időjáráshoz igazítom az ápolást. Egy meleg szeptember jelentősen meghosszabbíthatja a szezont, ezért a naptárat irányadónak tekintem, nem pedig áthághatalan határnak.
Amit a tapasztalat mutat: a szezon vége nem egy nap, hanem egy folyamat
Évek óta azt tapasztalom, hogy azok a bokrok teremnek a legtöbbet szeptemberben, amelyeket augusztus végén nem hagynak magukra, de nem is nyírnak le drasztikusan. A folyamatos, de visszafogott beavatkozás — néhány virág eltávolítása, beteg levelek szedése, az öntözés fenntartása nitrogén nélkül — elegendő ahhoz, hogy a meglévő gyümölcsök zavartalanul beérjenek.
Ha az idő szeptember közepéig tartósan 15 Celsius-fok felett marad éjjel is, akár az augusztusi kötések java is beérhet a bokron. Ha viszont a hőmérséklet korán visszaesik, a zölden szedett, ablakpárkányon utóért paradicsom is megér annyit, mint egy félbe hagyott, sosem dajkált gyümölcs a kertben.
Véleményed segít
A beszélgetés folytatódik
Hozzászólások